Busani kirándulás

Sziasztok! 

Hogy telt a hétvégétek? Nekem remekül. 

Két napos kiruccanást szerveztünk férjemmel és egyik ismerősünkkel Busanba. Ez a város Korea második legnagyobb városa, kevesebb, mint 4 milló lakossal. A város a félszikget délkeleti csücskén, a tengerpart mellett helyezkedik el és a világ ötödik legnagyobb tengeri kikötője is itt található. Mikor édesanyámnak elmeséltem, hogy hol vagyunk, meg is nézte az interneten, hogy hol is járunk. Azt mondta nekem, hogy a 22. században. :-) Teljesen egyet értek vele. Nem ez volt az első alkalom, hogy Busanban jártam, de az a kirándulás nem sült el valami jól. 10 óra buszozás után, eső miatt, a tűzijáték fesztivál elmaradt és másnap 2 órát vártunk a reggelinkre, amit végül nem kaptunk meg, így szinte semmit sem láttam a városból. 

Hála Istennek a mostani hétvégénk naposan, és élménydúsan telt. Péntek este 9:15-kor indultunk Gwangmyang állomásról és éjfél előtt már ott is voltunk Busanban, ami aztr jelenti, hogy két és fél óra alatt megtettük azt az utat, amit busszal négszer olyan hosszú idő alatt sikerült. 450 km... 2,5 óra... 300 km/h max...180 átlagban Hogyan? KTX-szel. Kényelmas, gyors és füldugító sebesség. Nagyon modern, bár drága közlekedési mód. De megéri. Olyan érzés, mintha repülőn ülne az ember; nem rázkolódik, csak egy kicsit, és száguld, mint a villám. Készítettem egy pár képet, de elég életlenek lettek, ezen viszont látszik, hogy épp 280km/h-val mentünk. 

A hotelünk egyébként jó helyen volt, de elég ratyi, viszont az ágy kényelmes volt, ami pozitívum. 3 percet kellett sétálnunk a tengerpartig, és a metró is közel volt hozzánk. Szombat reggel korán kezdtük a napot, sétáltunk a tengerparton, reggeliztünk, és meglátogattuk a busani akváriumot. Én már jártam a szöuliban, de az labdába sem rúghat a busani mellett. Érdekes, látványos és óriási. Láttunk kishal, pingvin és cápaetetést, búvárkodást és bűszészkedést is. 

Egyik barátnőm javasolta, hogy együnk egy busani különleges töltött palacsintát. Hodak a neve, és bár ezt az édességet lehet kapni Szöulban is, Busanban mézzel, fahéjjal és magvakkal (tökmag, napraforgómag, szezámmag, mogyoró) töltik. A fővárosban mézzel, fahéjjal és fekete szezámmaggal. Nagyon finom volt. Ez a kedvenc téli nasim itt, és a busani verziót (씨앗호떡) jobban kedvelem, bár sajnos nem fogok enni egy jó darabig olyat. 

Délután férjem kérésére egy képregény kiállításra mentünk, ahol sokan beöltöztek képregény figuráknak. Főleg ázsiai karaktereknek, akikről nem sokat tudok, de Bluce Wyne és Clack Kent is feltűnt (remélem valaki fogja a viccet!!!). Van egy pár képem, bár nem adják vissza az élményt. 

   

 

Ezután a halpiacra mentünk, ahol tengeri herkenyűk százával, sült halak illatával, nyers halak szagával és az árusok kiabálásával körülvéve sétáltunk végig a piacon. Erről is készítettem nektek pár képet és egy videót, azok talán azok többet mondanak. 

Este kikapcsolódásként mini tűzijátékokat robbantgattunk a tengerparton és élveztük az enyhe szellőtt az arcunkon, a homok puhaságát a csizmánkon, és azt, hogy végre nem Szöulban vagyunk. Imádom a fővárost, de nem tudom, ti hogy vagytok vele, viszont én pl nagyon örülök, hogy az Alföldön nőttem fel, mert így jobban tudom értékelni a hegyeket, dombokat, a felhőkarcolókat és a tengert. Arra akarok kijukadni, hogy kellett ez a kis változás nekünk a szürke fővárostól távolt. Ez a hétvége pont erre volt jó. 

Vasárnap kora délután indultunk vissza, de előtte pihenés képpen Busan egyik legszebb szaunájában töltöttünk 4 órát, ahol a hideg, meleg fürdőkben áztattuk magunkat és  relaxáltunk a különböző témájú szaunákban. Felfrissítő élmény volt, nem csak a szaunázás, de maga a hétvége is. 

Ti mit csináltatok a hétvégén?