Először is elnézéseteket kérnem, hogy nem írtam meg ezt a bejegyzést tegnap. Most már tudom; a blogolás olyan, mint amikor a fősulin kérnek tőled egy beadandót, aminek a határideje két hét múlva lesz, és természetesen az utolsó nap állsz neki lustaságból, vagy annak reményében, hogy képes vagy gyorsan megírni amit kell. Hát, látom már, hogy nem egy napos munkák ezek a blogbejegyzések, és tényleg próbálok mindent befejezni időben, mert így tudom veletek tudatni, hogy foglalkozom veletek.
Mi is a téma mára? A kedvenc itteni ételeim! Nagyon boldog vagyok, hogy ezt a témát húztam, erről könnyen írok.
Januártól egyébként új étrendet próbálunk itthon bevezetni, így egyre kevesebbet megyünk el étterembe enni, de azért vannak ételek, amikről csak innen való költözésünk után fogok majd tudni lemondani, mert hát sajnos már nem lesz a közelemben koreai konyha/étterem.
Mielőtt bele vágnék a kedvenceim sorolásába, szeretném röviden jellemezni az itteni konyhát. Rizs és kimcsi tömérdek mennyiségben, levesek és tofu, tengeri herkenytűk vagy csirke-, disznó- vagy marhahús. Ha lehet, akkor majdnem minden csípősen vagy sósan elkészítve. De ne hagyjuk ki az asztalról a zöld leveleket, tengeri algát, vagy szárított piciri halacskákat sem. Sült, rántott, grillezett vagy nyers, menő itt mind.
A koreai egy megosztó nép; otthon, vagy az étteremben tipikusan "egy tányérból esznek", legalább is egy edénybe nyújtják saját evőpálcikájukat, amit senkit sem zavar. Ha valakivel egy asztalnál eszel, akkor jobb esetben jó ismerős, barát vagy családtag az illető. Napszaknak megfelelően változó, hogy ki mit eszik, de a rizs szinte soha sem hiányozhat az asztalról. Ezt egészítik ki különféle köretekkel és levessel. A köretek közül a kimcsi vagy más savanyúság soha nem hiányozhat. Én imádom a sózott, szárított tengeri algát rizzsel, vagy kedvelem még a szárított ajókát (éredes, erős ízű miniatűr halféle), de ha tehetem, akkor távol tartom magam a rizstől, mert már megtapasztaltam, hogy olyan gyorsan hízok tőle, hogy magam is meglepődtem. Egy hónap alatt naponta annyi rizst ettem, mint egy átlagos koreai, és 5 (vagy talán még több) kiló feljött rám.... Szóval én próbálok távol maradni a rendszeres rizs bevitelől, de ezek a koreaiak esküsznek rá.
Az amerikai, olasz, ír, francia konyha óriás mértékben befolyásolja az itteni életlkultúrát, és látni lehet a népességen, hogy rohamos iramban híznak el az emberek. Maga a koreai tradícionális étkezés a sok zöldség miatt egészséges, de mióta itt a McDonald's, az gyorskajáldás étkezés sajnos számos ember életében mindennapos. Én kerülöm ezeket a helyeket, de van itt egy koreai gyorsétterem, ahol nagy a választék és csak koreai kaják közül lehet választani.
Ebből az étteremláncból a kedvenceim: tonhalas kimbap (참치김밥), húsos mandu (고기만두), sajtos rabokki (치즈라볶이), dolszot bibimbap (돌솥비빔밥), sajtos ramyen (치즈라면). Ezeknek a leírását írom majd, de most inkább csak felsorolom, hogy mik itt tényleg a kedvenceim.
Ami nem gyorskaja, és imádom, azok közé sorolom a "nyamm-nyamm" rántott csirkét (양념 치킨), a dalk galbit (닭갈비), a koreai zöldséges palacsintát (파전), az alga levest (미역국), a koreai csirkelevest (삼계탕). Ha épp ünnepelünk valamit, akkor szívesen megyünk egy koreai barbeque étterembe (
삼겹살), ahol az asztalnál grillezik számodra a különféle húsokat. Mennyei ez az élmény! Téli édesség a hodak (호떡), aminek több verziója van, de én az olajban kisütött, fahéjas változatát kedvelem a legjobban.
Ezek most olyan szavak, amiket lehet, hogy nem hallottatok, de a következő bejegyzésben (ma vagy holnap) mindegyiket részletesen körül írom.
Pár hónapja ajándékba kaptam egy könyvet, ami egy TV sorozat születése után íródott Korea kulináris élvezeteiről egy amerikai nő szemszögéből, Kimcsi krónikák címmel. Itt egy kis ízelítő:
Ha megengeditek, akkor szívesen írok le egy pár receptet ebből a könyvből a jövőben, nem csak csütörtökön. :-P Szép napot Nektek! Hamarosan jelentkezem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése