2013. december 18., szerda

Itt más a jó

Bővíteni próbálom a blogot. A mai napomat csak ennek kigondolásával, rendszerezévével töltöttem, viszont az elmúlt pár napban eszembe jutott egy téma, amiről szívesen írnék. A zoknik.

Komolyan mondom. Nem hiszed? Itt csak az hihetetlen, hogy miféle zoknikat árulnak az utcákon, a metróaluljárókban, kisebb teherautókról, az üzletekben.

Ha körül szeretném írni a koreai életvitelt, egy szó rögtön az eszembe jut. Fantáziadús. Itt a képzeletnek nincs határa, míg úgy érzem, hogy Magyarországon sokan bezárkózunk a komfort zónánk legeldugottabb kis szobácskájába és kijelentjük, hogy azon kívül, hogy más nem létezik. Pedig színes a világ és ha meg mered tapasztalni a mást, akkor jobban is értékeled. Ebben a globalizált világban sokszor kötelezővé teszik a más kultúrákba való beilleszkedést, vagy legalább is az azokhooz való alkalmazkodást.

Minden kultúrában más az érték, más a szép, más a finom, más a megengedett vagy az elfogadott. Rajtad áll, hogy milyen felfogással közelítesz hozzá. De ez természet függő is.

A nyáron volt szerencsém haza látogatni két rövidke hétre, és célomként tűztem ki az út előtt, hogy ahogy csak tudom, bemutatom a családomnak Koreát. Hogy is könnyű ezt? Leginkább ételekkel, nem? Vittem haza ginszeng cukorkát, ddak-ot (rizsből készült süteményt), ddak galbi hozzávalókat, szezám olajat, go-csu-dzsángot (pirospaprika szószt), mindent amit el tudtok képzelni, ami itteni, és ami koreai. Szeretem ezeket a dolgokat? Nem mind. A ddakgalbi a kedvenc ételem itt, de például a szezámmag olajat nem tudom mire használják, a go-csu-dzsángba nem szeretem mártogatni a sült húst, a rizssütiket sem kedvelem annyira, de a ginszeng cukorkát meg végképp utálom. :-P Akkor miért vittem én ezekből haza? Mert a koreai nép éjjel nappal ezeket a dolgokat eszi, tehát egy falatnyi Koreát szerettem volna bemutatni.

Hát, most már tudom, hogy a más nem mindig olyan jó és érdekes; de az ember tanul a hibáiból. Legközelebb zoknikat viszek mindenkinek meglehet.

Miért? Mert itt zoknitengerben úszom. Mindenkinek van valami kis vicces zoknia, amiket nem szégyellnek mutogatni, sőt divatosak is. Otthon mindenki csak megnézné ezeket a koreai lányokat, és egy-kettőre rá is mondaná, hogy "Né' má'! Stílusficamos!" de valójában csak mások. Itt más a szép, más a finom és más a jó.

Itt van pár kép, amivel kedveskedem most Nektek. Írjatok, ha szeretnétek zoknikat innen, fantáziadús a választék :-) Cicás, macis, kakis, kutyusos, pukizós, malacos, Hello Kittys, vicces fejes, pöttyös, csíkos, bajuszos, stb...


 








2 megjegyzés:

  1. Szia. nagyon tetszik a bejegyzésed, érdekel minden ami Koreával kapcsolatos, hogyan éltek ti és hogyan élnek ott az emberek. Szóval irj csak amikor időd van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Márta! Napról napra bővítem majd a blogot :-) Örülök, hogy tetszik, nézz fel sokszor!!

      Törlés